A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Az alábbiakban a részvénytársasággal kapcsolatos alapfogalmakat és legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket gyűjtöttük össze, melyek ismerete szükséges az alapítani kívánt gazdasági társaság cégformájának és a létesítő okirat rendelkezéseinek meghatározásánál.
„A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.” 2006. évi IV. törvény 171. § (1) bekezdés
A részvénytársaság működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános, erre utal a részvénytársaság cégnevében a „zrt.”, illetve az „nyrt.” megjelölés.
Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették.
Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei a külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették.
A részvénytársaság a működési formáját megváltoztathatja, erről a részvénytársaság legfőbb szerve, a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönthet.
A létesítő okiratban meg kell határozni:
- „a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
- b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével;
- c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;
- d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
- e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;
- f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát);
- g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint
- h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.” (2006. évi IV. tv. 12. § (1) bekezdés)
Az Rt. cégneve
A részvénytársaság elnevezést – a működési forma megjelölésével, illetve annak „zrt.” vagy „nyrt” rövidítésével – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A cégnévnek legalább a vezérszót és a választott cégforma megnevezését kell tartalmaznia. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll, a vezérszó elősegíti a cég azonosítását (pl.: Vezérszó Kft.) A cégnévnek különböznie kell az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezen rendelkezés nem csupán a cégnevek szószerinti teljes névazonosságának tilalmát jelenti, ugyanis a cégnévnek nemcsak a többi cégnévtől történő megkülönböztetésre kell alkalmasnak lennie, hanem a cégnevek összetéveszthetőségét is ki kell küszöbölnie.
A kiválasztott cégnevet itt ellenőrizheti: LINK
Az Rt. székhelye
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie.
Az Rt. telephelye(i)
A telephely a cég tevékenység gyakorlásának olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen (címen), de a székhellyel azonos településen található.) Telephely megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak.
Az Rt. fióktelepe(i)
A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen, illetve más országban van, mint a cég székhelye. Fióktelep megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak.
Az Rt. tevékenységei (tevékenységi kör)
A gazdasági társaság „főprofiljába” tartozó tevékenység a társaság főtevékenysége. A társaság létesítő okiratában és cégadataiban kizárólag egy főtevékenység feltüntetésére van lehetőség. A társaság a főtevékenységen kívül folytathat más olyan tevékenységet is, amelyet jogszabály nem tilt.
Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.
Az Rt. alaptőkéje
A részvénytársaság alaptőkéje az összes részvény névértékének összege (a részvény névértékét meg lehet határozni összegszerűen, illetve az alaptőke bizonyos hányadában is).
A zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál, míg az nyrt. alaptőkéje minimum húszmillió forint.
A részvény
A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes – tehát szabadon átruházható – értékpapír.
A közgyűlés
A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik többek között:
- a) döntés az alapszabály megállapításáról és módosításáról;
- b) döntés az rt működési formájának megváltoztatásáról;
- c) az rt. átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
- d) az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
- e) mérleg jóváhagyása;
- f) döntés osztalékelőleg fizetéséről;
- g) döntés az alaptőke felemeléséről és leszállításáról;
- h) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
|
