Cégelapítás telefonon (06) 30 748 1536
Cégbejegyzés
 

Cégalapítás kérdezz-felelek

Mit jelent a gazdasági társaság kifejezés, kik alapíthatnak gazdasági társaságot?

Gazdasági társaságot a tagok közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása vagy annak elősegítése céljából alapítanak. Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak. Gazdasági társaság kizárólag a gazdasági társaságokról szóló törvényben (2006. évi IV. törvény) szabályozott formában alapítható (betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság).

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a betéti társaság (bt.), és a közkereseti társaság (kkt.) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.)

A gazdasági társaság alapításához a kft. és az rt. kivételével legalább két tag szükséges!

Külföldi honosságú tag esetén kézbesítési megbízott megbízása és a megbízott által a megbízás elfogadása szükséges annak érdekében, hogy a külföldi tag részére kézbesítendő küldemények kézbesíthetőek legyenek!

 

Mit értünk a gazdasági társaság létesítő okirata kifejezés alatt?

A létesítő okirat összefoglaló elnevezés, a létesítő okirat a cégalapításához nélkülözhetetlen. Bt., kkt., kft. esetében társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, míg egyszemélyes társaság (kft. vagy rt.) esetében alapító okirat elfogadása szükséges.

 

Melyek a létesítő okirat kötelező alaki (formai) és tartalmi követelményei?

A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia.

A létesítő okiratban meg kell határozni:

a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;

b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével;

c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;

d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;

f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát);

g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint

h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

Korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratában a fentieken túlmenően meg kell határozni továbbá:

az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét,

a szavazati jog mértékét.

 

Mit jelent az egyszerűsített cégeljárás és melyek ezen eljárás előnyei?

A kkt., a bt., a kft., valamint a zrt. esetén a társasági szerződés szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető, ebben az esetben azonban a társasági szerződés tartalmát kizárólag a szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják.

Egyszerűsített cégeljárás esetén az ügy érdemében a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezését követő egy munkaórán belül születik határozat. A cégbíróság ezen határidőn belül kezdeményezi az érdemi döntésének kézbesítését a gazdasági társaság jogi képviselője részére. Fontos kihangsúlyozni, hogy az egy munkaóra a cégbíróság hivatali idejéhez igazodik, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9.00 óra!

Az egyszerűsített cégeljárás és a „hagyományos” cégeljárás keretében bejegyzett cégek között nincs különbség!

Egyszerűsített cégeljárás esetén az illeték mértéke jóval kedvezőbb a hagyományos cégeljárásban fizetendő illeték összegénél. (pl. egy kft. alapítása esetén egyszerűsített eljárásnál 50.000,- Ft az illeték, míg a hagyományos cégeljárásnál az illeték kft. esetében 100.000,- Ft)

 

Cégnév

A cégnévnek legalább a vezérszót és a választott cégforma megnevezését (pl. „korlátolt felelősségű társaság” vagy annak rövidítése „kft.”) kell tartalmaznia. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll, a vezérszó elősegíti a cég azonosítását (pl.: Vezérszó Kft.) A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó egyaránt lehet, melyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül kizárólag magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően, a cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma megjelölésénél lehetséges.

A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbejegyzési eljárás alatt a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a.") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a.") ill. "végelszámolás alatt" ("v.a.") toldattal kell használni.

A cégnévnek különböznie kell az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől.  Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezen rendelkezés nem csupán a cégnevek szószerinti teljes névazonosságának tilalmát jelenti, ugyanis a cégnévnek nemcsak a többi cégnévtől történő megkülönböztetésre kell alkalmasnak lennie, hanem a cégnevek összetéveszthetőségét is ki kell küszöbölnie.

A kiválasztott cégnevet itt ellenőrizheti: LINK

 

Székhely

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie a cégalapítást követően.

A létesítő okirat úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés, azaz a döntéshozatal helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

 

Telephely

A telephely a cég tevékenység gyakorlásának olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen (címen), de a székhellyel azonos településen található.) Telephely megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak.

 

Fióktelep

A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen, illetve más országban van, mint a cég székhelye. Fióktelep megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak.

 

Tevékenységi kör

A gazdasági társaság „főprofiljába” tartozó tevékenység a társaság főtevékenysége.  A társaság létesítő okiratában és cégadataiban kizárólag egy főtevékenység feltüntetésére van lehetőség. A társaság a főtevékenységen kívül folytathat más olyan tevékenységet is, amelyet jogszabály nem tilt. A társaság valamennyi tevékenysége feltüntethető a társaság létesítő okiratában, a társaság főtevékenysége viszont kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak. Amennyiben a társaság új tevékenységet kíván végezni és csak a társaság tevékenységi köre változik, úgy azt illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnál, vagy a bejelentés az adóhivatalnál erre rendszeresített bejelentő lapon is megtehető. Az új tevékenység egyszerű és díjmentes bejelentésén túl amiatt sem célszerű túl sok tevékenységgel teletűzdelni a létesítő okiratot, mert adott esetben a társaság által ténylegesen nem is végzett tevékenységekkel kapcsolatban a statisztikai hivatal adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

 

A jegyzett tőke

A jegyzett tőke a gazdasági társaság induló vagyona, amely az alapító tagok vagyoni hozzájárulásaiból tevődik össze.

A társasági törvény egyes gazdasági társaságok esetében törvényi minimumot határoz meg a jegyzett tőkével kapcsolatban, korlátolt felelősségű társaság esetén 500.000,- Ft, zrt.-nél 5.000.000,- Ft, míg az nyrt.-nél 20.000.000,- Ft. Kkt. és bt. esetében nincs törvényi minimum előírás.

A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll.

 

Az apport

Az apport bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Az új társasági törvény már nem tartalmaz a pénzbeli hozzájárulás és az apport arányát kötelezően meghatározó rendelkezést, vagyis kizárólag apport rendelkezésre bocsátásával is alapítható gazdasági társaság.

 

A gazdasági társaság szervezete

A társaság szervei: a legfőbb szerv (pl. a kft.-nél a taggyűlés), a felügyelőbizottság, az operatív szerv (pl. kft.-nél az ügyvezető), valamint a könyvvizsgáló.

 

A gazdasági társaság legfőbb szerve

A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés.

A legfőbb szerv elnevezése az egyes társasági formáknál eltérő:

közkereseti és betéti társaságnál - tagok gyűlése,

korlátolt felelősségű társaságnál – taggyűlés,

részvénytársaságnál - közgyűlés.

A legfőbb szerv ülését a vezető tisztségviselő hívja össze. A legfőbb szerv ülésén a társaság tagjai (részvényesei), valamint –szavazati jog nélkül – egyéb meghívottak vehetnek részt.

Egyszemélyes társaságnál (csak kft. és zrt. lehet) nem működik taggyűlés (közgyűlés), ezeknél a társaságoknál az egyedüli tag írásban határoz.

 

A gazdasági társaság képviselete

A gazdasági társaság ügyvezetését – a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A társasági törvény vonatkozásában ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a létesítő okirat alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, a képviseleti jog korlátozása azonban harmadik személyekkel szemben nem hatályos.

A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vezető tisztségviselő gyakorolja.

A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el.

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.

A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság, mint testület látja el (zrt. esetében az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató is elláthatja).

Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - kizárólag természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

A vezető tisztségviselő jogaira és kötelezettségeire a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai vagy a munkaviszonyra irányadó rendelkezések irányadók.

Az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja a vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban, kivéve ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik.

 

Ki nem lehet vezető tisztségviselő?

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az:

 akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek (a bűntett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig),

akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak a tilalom hatálya alatt,

akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban,

a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

 

A vezető tisztségviselők kötelezettsége

A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége. A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait megőrizni, kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni.


A vezető tisztségviselők felelőssége

A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.

A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.

A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

 

A vezető tisztségviselői jogviszony időtartama, a jogviszony megszűnése

A vezető tisztségviselőket határozott időtartamra, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. A társasági szerződés azonban akként is rendelkezhet, hogy a vezető tisztségviselő megbízása határozatlan időtartamra vonatkozik. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre.  A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók.

A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnik:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) ha a tisztségviselő meghal,

f) külön törvényben meghatározott esetben.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

A cégjegyzés

A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti. Önálló cégjegyzés esetén a vezető tisztségviselő egyedül (önállóan) is jogosult a cég nevében történő aláírásra, együttes cégjegyzés esetén legalább két jogosult aláírása szükséges. Cégjegyzésre a vezető tisztségviselő, a cégvezető, vagy a munkavállaló lehet jogosult.

 

A felügyelőbizottság

A tagok az ügyvezetés ellenőrzése céljából felügyelőbizottságot választhatnak.

Kötelező a társaságnál felügyelőbizottság létrehozása:

az nyrt.-nél (kivéve ha egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik),

a zrt.-nél, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező részvényesek kérik,

ha törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre tekintettel előírja,

a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében, amennyiben a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja.

A felügyelőbizottság testületként jár el, a törvény rendelkezései szerint legalább 3 legfeljebb 15 tagból állhat, tagjai sorából elnököt választ. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre is vonatkozhat abban az esetben, ha a társaság vezető tisztségviselőit is határozatlan időre választja a társaság legfőbb szerve.

A felügyelőbizottság felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, megvizsgálhatja a társaság könyveit és iratait, amennyiben a gazdasági társaságnál működik felügyelőbizottság, úgy a számviteli törvény szerinti beszámolóról (mérlegről) a legfőbb szerv csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

 

A könyvvizsgáló

A könyvvizsgáló a legfőbb szerv által választott olyan ellenőrző szerv (lehet magánszemély, illetve jogi személy), melynek feladata, hogy gondoskodjon a könyvvizsgálat elvégzéséről, legfőképpen pedig annak megállapításáról, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója (mérlege) megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a mérleg a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad-e.

A könyvvizsgáló függetlensége és a tárgyilagos vizsgálat érdekében a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.

A könyvvizsgáló határozott időtartamra, de legfeljebb 5 évre választható. A könyvvizsgálói megbízás annak elfogadásával jön létre.

A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgálót a mérleg elfogadásáról döntő legfőbb szerv ülésére meg kell hívni, amelyen a könyvvizsgáló köteles részt venni.

 

A gazdasági társaság alapítása (cégalapítás)

Honlapunkon megtalálhatja a gazdasági társaságokra vonatkozó fontosabb törvényi előírásokat és azok magyarázatát, melyek áttanulmányozását követően elegendő ismeretet szerezhet ahhoz, hogy az alapítani kívánt gazdasági társaság formájával, illetve a létesítő okirat lényegi rendelkezéseivel tisztában legyen.

A honlapon található űrlapok segítségével meghatározhatja a létesítendő gazdasági társaság társasági szerződésének tartalmát. Az űrlap kitöltését és elküldését követően munkatársunk rövid időn belül felkeresi Önt további adategyeztetés és a szükséges okiratok elkészítése céljából. Ezzel egyidejűleg megküldjük Önnek az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetéséhez szükséges utalványmintákat. Az illeték és a közzétételi költségtérítés összegét banki átutalással teljesítheti az illetékes cégbíróság és az IRM felé. Fontos, hogy az illetéket és a közzétételi költségtérítést minél előbb utalja át az utalványmintán szereplő bankszámlákra, mivel az Államkincstár részéről az utalások igazolása a tapasztalatok szerint 2 munkanapon belül érkezik meg a jogi képviselő részére!

A létesítő okiratot valamennyi tagnak alá kell írnia az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd előtt, ezért a tagok személyes találkozása az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéddel mindenképpen szükséges! (A személyes találkozásra és az okiratok aláírására akár az Ön otthonában is sor kerülhet.) A személyes találkozáskor az eljáró ügyvéd ellenőrzi a tagok személyi azonosságát is.

A társaság alapítását a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül a  társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell elektronikus úton bejelenteni. A bejelentést jogi képviselő végzi, aki az okiratokat beszkenneli, elektronikus aláírással látja el és e-mailben továbbítja az illetékes cégbíróság részére.

A gazdasági társaság a létesítő okirat ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működhet, az előtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell jelezni. Az előtársaságra vonatkozóan a társasági törvény több korlátozást is tartalmaz.

A benyújtást követően a cégbíróság megvizsgálja, hogy a jogi képviselő által benyújtott okiratok tartalma megfelel-e jogszabályoknak, majd tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza a társaság:

- cégnevét,

- székhelyét,

- cégjegyzékszámát,

- adószámát (közösségi adószámát is)

- statisztikai számjelét.

A bejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül (egyszerűsített eljárásban 1 munkaóra alatt) a cégbíróság megvizsgálja, hogy lerótták-e az illetéket, illetőleg a kérelem tartalmazza-e a cégtörvényben meghatározott mellékleteket.

Amennyiben a bejegyzési kérelemnyomtatvány és annak mellékletei megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek, úgy a cégbíróság bejegyzi a gazdasági társaságot, majd a bejegyzési kérelem adatait a cégbíróság a közzéteszi a Cégközlönyben.

A cégbíróság hiánypótlásra hívja fel a jogi képviselőt, ha a kérelemben vagy annak mellékleteiben hiányosságot észlel.

A cégtörvényben meghatározott egyes kötelező mellékletek hiánya esetén (mint pl. az illeték lerovása, meghatalmazás hiánya, stb.) a bejegyzési kérelmet elutasítja.

 

A gazdasági társaságnak szükséges-e bankszámlát nyitnia a cégalapítást követően? 

A gazdasági társaságnak a cégbejegyzést követő 8 napon belül bankszámlát kell nyitnia valamelyik pénzintézetnél és a számlára a létesítő okiratban meghatározott összegű jegyzett tőkét be kell fizetni. A befizetéssel a tag(ok) törzsbetéte(i) a társaság tulajdonába kerülnek.

A bankszámlanyitáshoz szüksége lesz a létesítő okiratra, a vezető tisztségviselő aláírás-mintájára, továbbá a cégbíróság által kiállított elektronikus tanúsítványra, vagy bejegyző végzésre. A bankszámlanyitásról a pénzintézet értesíti a cégbíróságot és az adóhivatalt.

 

A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

A megszűnés oka lehet a tagok önkéntes elhatározása, hatósági határozat, vagy alapulhat jogszabályon.

A megszűnés módját tekintve történhet jogutódlással, vagy jogutód nélkül is.

A megszűnés esetkörei:

1. határozott idő eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult,
2. a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését,
3. a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutódlással történő megszűnését (lásd: átalakulás),
4. a társaság tagjainak száma egy főre csökken (kft. és zrt. működhet egyszemélyes társaságként, míg kkt. és bt. esetében 6 hónap áll rendelkezésre arra, hogy a társaságba új tag lépjen be),
5. a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
6. a Cégbíróság hivatalból törli,
7. a társaság felszámolási eljárás során megszüntetésre kerül,
8. minden olyan egyéb eset, amelyet a törvény az egyes társasági formáknál tartalmaz.

 

A gazdasági társaságok átalakulása

A gazdasági társaság átalakulásakor jellemzően a gazdasági társaság átalakul egy másik cégformává (pl. bt-ből kft.-vé alakul), az átalakulásnak azonban léteznek további esetei is, melynek során gazdasági társaságok egyesülnek (két vagy több gazdasági társaság egyesül egy jogutód társasággá), illetve szétválnak (egy gazdasági társaságból kettő, vagy több jogutód gazdasági társaság lesz).

Az egyesülés történhet:

-        Összeolvadással, melynek eredményeként az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek és egy teljesen új gazdasági társaság jön létre a jogelődök vagyona átszáll a jogutód cégre.

-        Beolvadással, melynek eredményeként az egyik gazdasági társaság (beolvadó társaság) megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, melynek társasági formája változatlan marad.

A szétválás történhet:

Kiválással, melynek eredményeként a jogelőd gazdasági társaságból kiválik egy új gazdasági társaság (a társaságból kiváló tagok és a társasági vagyon egy részének részvételével, illetve a kiváló tag a társasági vagyon őt megillető részével egy már működő gazdasági társasághoz csatlakozik).

Különválással, melynek eredményeként a jogelőd gazdasági társaság megszűnik és különvált (jogutód) gazdasági társaságok keletkeznek.

 

 

 
 
Bt. alapítás
 
Kft. alapítás
 
Rt. alapítás
miért válasszon minket?
Név:
Telefonszám:
 
 
Cégalapítás kérdezz-felelek - általános tudnivalók a cégeformákról, az alapításról, a fontosabb tudnivalókról | 2009 Minden jog fenntartva. | Honlapkészítés | Google PageRank